BDS Mozgalom
A Boycott, Divestment and Sanctions (BDS) egy 2005-ben indított, palesztin civil szervezetek által kezdeményezett nemzetközi mozgalom. A név három eszközre utal:
Boycott (bojkot) – bizonyos vállalatok, intézmények vagy termékek kerülése;
Divestment (befektetések kivonása) – intézmények és szervezetek felszólítása, hogy vonják ki befektetéseiket meghatározott vállalatokból;
Sanctions (szankciók) – kormányok ösztönzése politikai vagy gazdasági szankciók alkalmazására.
A mozgalom erőszakmentes civil kezdeményezés, a dél-afrikai apartheid elleni nemzetközi kampányokhoz hasonlóan.
A BDS története
A BDS (Boycott, Divestment and Sanctions) egy 2005-ben palesztin civil szervezetek által indított nemzetközi mozgalom, amely gazdasági, kulturális és intézményi nyomásgyakorlással kívánja elérni a palesztin jogok érvényesítését és a nemzetközi jog tiszteletben tartását.
A mozgalom koordinálását később a Palestinian BDS National Committee (BNC) vette át, amely ma is a BDS legfontosabb koordináló szervezete.
A mozgalom az évek során világszerte egyetemeken, egyházaknál, szakszervezetekben és civil szervezetek között is támogatókra talált.
A BDS céljai
A BDS mozgalom három alapvető követelést fogalmaz meg:
Az Izrael által megszállt palesztin területek megszállásának megszüntetése.
Egyenlő jogok biztosítása Izrael palesztin állampolgárai számára.
A palesztin menekültek visszatérési jogának elismerése az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban.
Ezek a célok a nemzetközi jog és az emberi jogok elveiből következnek.
Kampányok
A BDS a bojkottot, a befektetések kivonását és a szankciókat olyan békés nyomásgyakorló eszközöknek tekinti, amelyekkel civil szervezetek, egyházak, szakszervezetek, egyetemek és magánszemélyek is élhetnek.
A gyakorlatban ez jelentheti:
egyes vállalatok termékeinek bojkottját;
intézményi befektetések kivonásának követelését;
kulturális vagy akadémiai bojkottokat;
kormányzati szankciók támogatását.
Hatások és eredmények
Számos gazdasági, kulturális és politikai eredményt értek el. Gyakran hivatkozott példa a francia Veolia vállalat izraeli piacról való kivonulása, amelyet a mozgalom saját sikerei közé sorol.
A BDS támogatói szerint a mozgalom hozzájárult ahhoz is, hogy a palesztin kérdés több országban nagyobb nyilvánosságot kapjon.
Kultúrális BDS
A kulturális bojkott a BDS mozgalom egyik eszköze. Kiindulópontja, hogy a kulturális intézmények és események nem csupán művészeti szerepet töltenek be, hanem hozzájárulhatnak egy állam nemzetközi megítélésének alakításához is.
Nem elegendő kizárólag a gazdasági vagy politikai kapcsolatok vizsgálata. A kulturális intézmények, fesztiválok, filmek, kiállítások és egyéb események is részei lehetnek annak a rendszernek, amely egy ország nemzetközi imázsát formálja.
Miért merült fel a kulturális bojkott?
A kulturális BDS abból a felismerésből született, hogy a nemzetközi figyelem gyakran elsősorban a katonai és politikai eseményekre koncentrál, miközben a kulturális intézmények jelentős szerepet játszanak egy ország pozitív arculatának kialakításában.
A kulturális bojkott célja annak megakadályozása, hogy a művészetet, a filmet, a zenét vagy más kulturális területeket olyan eszközként használják fel, amely elfedi vagy háttérbe szorítja az emberi jogi visszaélésekről szóló vitákat.
Ezt a jelenséget gyakran a cultural whitewashing kifejezésekkel írják le.
Az intézmények szerepe
A kulturális BDS elsősorban intézményekre és nem egyénekre összpontosít.
A kérdés nem az, hogy egy adott művész mit gondol politikai kérdésekről, hanem hogy egy intézmény milyen kapcsolatban áll az állammal, milyen forrásokból működik, és milyen szerepet játszik annak nemzetközi reprezentációjában.
Ennek megfelelően a kulturális bojkott elsősorban állami vagy államilag támogatott kulturális intézményekre, hivatalos rendezvényekre és nemzetközi kulturális partnerségekre irányul.
Történelmi előzmények
A kulturális bojkott legismertebb történelmi előzménye a dél-afrikai apartheid rendszer elleni nemzetközi kampány volt.
Az apartheid időszakában számos zenész, színész, író és más művész utasította vissza a dél-afrikai fellépéseket és együttműködéseket. A kulturális elszigetelés a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás egyik fontos elemévé vált.
A BDS ezt a tapasztalatot tekinti az erőszakmentes nemzetközi szolidaritás egyik történelmi példájának.
Mi a kulturális BDS célja?
A kulturális BDS célja, hogy a kultúra ne szolgáljon az elnyomás, a megszállás vagy az emberi jogi visszaélések normalizálásának eszközéül.
A kulturális bojkott arra ösztönzi a művészeket, intézményeket és közönséget, hogy tudatosan mérlegeljék, milyen szervezetekkel működnek együtt, milyen rendezvényeket támogatnak, és milyen intézményeknek biztosítanak legitimációt részvételükkel vagy anyagi támogatásukkal.
Források
1. BDS Movement – Official Website https://bdsmovement.net/
2. BDS Movement – About BNC https://bdsmovement.net/BNC
3. Encyclopaedia Britannica – Boycott, Divestment, Sanctions (BDS) https://www.britannica.com/topic/Boycott-Divestment-Sanctions
4. Growth of the BDS Movement https://bds.visualizingpalestine.org/bds/
5. Our Impact – BDS Movement https://bdsmovement.net/our-impact