Balfour- nyilatkozat 1917
A cikk Alex Winder „Ottoman Rule (1516–1917)” című összefoglalója (https://www.palquest.org/en/highlight/157/balfour-declaration-2-november-1917) és történeti szakirodalom alapján készült magyar nyelvű feldolgozás.
Embedded Files
Mi volt a Balfour-nyilatkozat?
A Balfour-nyilatkozat egy rövid levél volt, amelyet Arthur James Balfour brit külügyminiszter írt 1917. november 2-án Lionel Walter Rothschildnak, a brit zsidó közösség egyik vezető alakjának.
A levélben a brit kormány támogatásáról biztosította egy „zsidó nemzeti otthon” létrehozását Palesztinában. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ez nem sértheti a már ott élő nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait.
A nyilatkozat rövidsége ellenére a 20. század egyik legnagyobb hatású politikai dokumentumává vált.
Miért adta ki Nagy-Britannia?
A Balfour-nyilatkozat az első világháború idején született.
A brit vezetés több célt is követett:
• támogatást remélt a cionista mozgalomtól;
• erősíteni kívánta pozícióját a Közel-Keleten;
• biztosítani akarta a Szuezi-csatorna és Egyiptom környezetének ellenőrzését;
• felkészült az Oszmán Birodalom várható felbomlására.
A brit vezetők ekkor már Palesztina háború utáni jövőjéről gondolkodtak.
Kinek a földjéről döntöttek?
A nyilatkozat megszületésekor Palesztina lakosságának közel 90%-át muszlimok és keresztények alkották. A zsidó közösség a lakosság kisebb részét tette ki.
Ennek ellenére a dokumentum a zsidó nemzeti otthon létrehozását támogatta, miközben a palesztin arab lakosságot nem népként vagy nemzetként említette, hanem egyszerűen „a Palesztinában élő nem zsidó közösségekként”.
A nyilatkozat polgári és vallási jogaik védelméről beszélt, politikai vagy nemzeti jogaikról azonban nem tett említést.
Sok palesztin ezért úgy tekintett a dokumentumra, mint egy olyan döntésre, amelyben egy európai nagyhatalom olyan földről rendelkezett, amely nem a sajátja volt, és amelynek lakosságát nem kérdezték meg.
Az ellentmondások
A Balfour-nyilatkozat kiadásának idején Nagy-Britannia több, egymással nehezen összeegyeztethető ígéretet is tett:
Az araboknak: Henry McMahon brit főbiztos levelezésében támogatást ígért az arab önrendelkezésnek és függetlenségnek az Oszmán Birodalom elleni fellépésért cserébe.
Franciaországnak: 1916-ban Nagy-Britannia és Franciaország megkötötte a titkos Sykes–Picot-egyezményt, amely a Közel-Kelet felosztásáról rendelkezett.
A cionista mozgalomnak: egy zsidó nemzeti otthon létrehozását ígérte Palesztinában.
A három vállalás között jelentős feszültségek alakultak ki, amelyek a későbbi konfliktusok egyik fontos forrásává váltak.
A brit mandátum és a nyilatkozat következményei
A háború után Palesztina brit ellenőrzés alá került.
A Balfour-nyilatkozat elvei bekerültek a brit mandátum szövegébe, így a dokumentum nem csupán politikai nyilatkozat maradt, hanem a brit közigazgatás egyik alapjává vált.
A mandátum évei alatt:
jelentősen nőtt a zsidó bevándorlás;
új intézmények jöttek létre;
fejlődtek a cionista politikai és gazdasági szervezetek;
egyre erősebbé váltak a palesztin tiltakozások.
A palesztin lakosság jelentős része attól tartott, hogy fokozatosan elveszíti politikai befolyását saját hazájában.
Palesztin ellenállás
A Balfour-nyilatkozat már megjelenése után tiltakozásokat váltott ki.
A következő évtizedekben palesztin politikai szervezetek, küldöttségek és kongresszusok követelték a nyilatkozat visszavonását, valamint a brit politika megváltoztatását.
A brit vizsgálóbizottságok ismételten azt állapították meg, hogy a palesztin arab lakosság többsége elutasítja a Balfour-politikát és annak következményeit.
Ennek ellenére a brit kormány alapvetően fenntartotta eredeti vállalásait.
Sok palesztin úgy tekintett a nyilatkozatra, mint egy olyan döntésre, amely egy másik nép földjéről rendelkezett annak beleegyezése nélkül.
Miért fontos a Balfour-nyilatkozat?
A történészek többsége egyetért abban, hogy a Balfour-nyilatkozat alapvetően formálta a 20. századi palesztin és izraeli történelmet:
• hozzájárult a brit mandátumi politika kialakulásához;
• elősegítette a zsidó nemzeti intézmények fejlődését Palesztinában;
• jelentős politikai ellenállást váltott ki a palesztin lakosság körében;
• hosszú távon hozzájárult azokhoz a folyamatokhoz, amelyek 1948-ban Izrael létrejöttéhez és a palesztin társadalom alapvető átalakulásához vezettek.
Forrás:
Huneidi, Sahar. “Was Balfour Policy Reversible? The Colonial Office and Palestine, 1921–23.” Journal of Palestine Studies 27, no.2 (Winter 1998): 23–41.
Jeffries, J. M. N. The Palestine Deception, 1915–1923: The McMahon-Hussein Correspondence, the Balfour Declaration, and the Jewish National Home, ed. William M. Mathew. Washington, DC: Institute for Palestine Studies, 2014.
Khalidi, Walid. Before Their Diaspora: A Photographic History of the Palestinians, 1876–1948. Washington, DC: Institute for Palestine Studies, 1984.
Page updated
Google Sites
Report abuse